X
Hogyan befolyásolja a hallás az egyensúlyi állapotot?
2020-09-22

Címkék

Hogyan befolyásolja a hallás az egyensúlyi állapotot?

A fülproblémák nem csupán halláskárosodást okozhatnak. Hatással lehetnek a járásra, az egyenesen állásra és az általános egyensúlyi állapotra is. Aktuális blogunkban az egyensúlyzavarokról olvashatnak, valamint azt is megvizsgáljuk, hogy a fül milyen szerepet játszik ebben.

A füleinket nem csak hallásra használjuk. Hallószervünk a test más rendszereivel együttműködve segít megérteni a térben elfoglalt helyünket. Ha az egyensúlyérzékünk stabil, akkor nem okozhat problémát annak felismerése, hogy hol vagyunk, hogyan maradjunk egyensúlyban és hogyan védekezzünk pl. a leesés ellen. A szemünk és az agyunk mellett a füleink is részt vesznek ebben a folyamatban.

Sokan, akiknek problémájuk van az egyensúlyukkal, úgy találják, hogy a baj a fülükben rejlik. A fülegyensúly-rendellenességek miatt bizonytalan, ingatag a járásuk, vagy folyamatosan inognak, instabilak. Mindez komolyan befolyásolhatja a járás, a függőleges felállás és a felülés képességét. Mielőtt kitérnénk az egyensúlyzavarokra és azok kezelésére, fontos megérteni a fül egyensúlyban betöltött szerepét.

Hogyan tudjuk egyensúlyban tartani önmagunkat?

Egyensúlyrendszerünk a labirintusra, a belső fülben található csontos és hártyás ívjáratokra támaszkodik. A 3 félköríves ívjárat, az otolitikus szervek és a cochlea alkotják a halló- és egyensúlyszervünket. Míg a fülkagylót hallásra használjuk, az ívjáratok az egyensúlyt szolgálják. Az ívjáratok közül mindhárom egy-egy bizonyos mozgási irány érzékeléséért felelős. Az egyik a fel/le-, a másik az oldalirányú mozgást, a harmadik pedig a dőlést érzékeli. Amikor az ívjáratokban lévő folyadék elmozdul, a szőrsejtek érzékelik a mozgást és továbbítják az agyunkba. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogyan haladunk a térben. Az egyensúlyi rendszerünk annyira érzékeny, hogy még arról is informál, ha járművön vagy liften belül mozgunk.

A belső fül problémái egyensúlyi problémákhoz, szédüléshez, sőt émelygéshez vezethetnek. Úgy érezhetjük, hogy mozgásban vagyunk, amikor pedig nem mozgunk, küzdünk az egyensúlyunk megtartásáért. A súlyos szédüléstől szenvedők kifejezett rosszullétről panaszkodnak fekvő helyzetben is.

Jó néhány dolog okozhat zavart az egyensúlyunkban, de az kevésbé ismert tény, hogy a halláskárosodás is együtt járhat szédüléssel.

A halláskárosodás okozhat-e egyensúlyi problémákat?

Habár a halló- és egyensúlyszervünk kapcsolatban van egymással, a halláskárosodás és az egyensúlyi problémák nem mindig járnak együtt. Nem minden egyensúlyzavarral küzdő ember szenved halláskárosodásban, és nem minden hallássérült embernél tapasztalható jelentős egyensúlyvesztés. Néha azonban együttesen jelentkezik a halláscsökkenés és az egyensúlyzavar.

A labirintitis és a Meniere-betegség halláskárosodást és egyensúlyi problémákat okozhat.

A labirintitis a belső fül fertőzésen alapuló betegsége. Ilyenkor a szövetek megduzzadnak, az ívjáratokban lévő folyadék megduzzad és ez lázas állapothoz, halláscsökkenéshez, szédüléshez, hányingerhez vezethet. Gyakran fülzúgás is jelentkezhet. A vestibularis neuronitis néven is ismert kórképben a halláscsökkenés hiányzik, az összes többi tünet azonban jelen van és nagyon jellemző a szédülés. Ha a folyamat a fül gyulladásának átterjedése az egyensúlyszervre, akkor halláscsökkenéssel kezdődhetett a folyamat. A gyulladásos folyamatok megfelelő kezeléssel gyógyíthatók, de a súlyos állapotok után tartós károsodás is fennmaradhat.

A korábban Endolymphatic Hydrops néven ismert Meniere-kór a labirinton belüli kóros nyomásfokozódás következménye. Tünetei: halláscsökkenés, forgó jellegű szédülés és fülzúgás. Általában egyoldali, ritkán kétoldali. Még ma sem ismert a valódi oka és a terápiára sincs konszenzus. Gyógyszerekkel a tünetek enyhíthetők. Az is előfordul, hogy néhány év múlva a betegség megszűnik, de gyakrabban súlyosbodik és teljes halláskieséshez is vezethet, mialatt a szédüléses epizódok ismétlődnek.

Mit jelent az „egyensúlyzavar”?

Az egyensúlyzavar bármely olyan állapot, amely az egyensúlyérzet elvesztéséhez vagy szédüléshez vezet. Pl. középfülgyulladás vagy alacsony vérnyomás is okozhat hasonló állapotot, valamint olyan komolyabb problémákkal is együtt járhat, mint a daganatok vagy a vérkeringési zavarok. Függetlenül attól, hogy mi okozza, az egyensúlyzavar súlyos problémákhoz vezethet. Az érintett úgy érezheti, hogy felbukik, forog vagy lebeg, még akkor is, ha mozdulatlanul áll. Néhányan arról számolnak be, hogy megszédülnek a fej elfordításakor vagy az ágyból való felkelést követően. A szédülés sajnos gyakran okoz balesetet. Az egyensúlyzavarok súlyossága személyenként változhat, az okok meghatározhatják, hogy a beteg számára mennyire elviselhető ez az állapot.

Az egyensúlyzavarok gyakori okai:

• Pozicionális vertigo vagy jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV). Ártalmatlan állapot, amely idősebb életkorban gyakoribb, de a koponya ütődése, rázkódása is oka lehet. Szédülés a tünet és a félkörös ívjáratok folyadékjában keringő pehelyszerű vagy kristályos anyagcsere termékek felszaporodása az ok.

• Labirintitis. Fentebb kifejtve.

• Vestibularis neuronitis. Labirintitis halláskárosodás nélkül..

• Mal de Debarquement szindróma (MdDS). A tartós mozgó állapot visszamaradásának érzése. Sokan megtapasztalják, hogy például egy tengeri utazás után, a szárazföldön is úgy érzik, mintha a vízen úszó hajón imbolyognának, dülöngélnének. Mások hasonlót érzékelnek a futópadon való hosszabb edzés után is.

• Meniere-kór. Fentebb kifejtve.

• Perilympha fistula. Ez akkor fordul elő, amikor a belső fül folyadéka a középfülbe szivárog. Előfordulhat a születés alatti manipuláció következményeként, fejsérülések vagy műtétek után, fertőzések vagy mélyvízi búvárkodás után.

Egyensúlyzavar kezelése

Az egyensúlyzavarok kezelése nagymértékben függ az egyén állapotától. A fertőzések antibiotikumokkal kezelhetők, míg a betegségek, például a Meniere-kór speciális gyógyszerelést igényel. Sok állandóan fennálló vagy kezelhetetlen egyensúlyi problémával küzdő ember keresi fel a szakembereket bizonyos mozgásterápiák megtanulására. Ezeket a gyakorlatokat vestibularis rehabilitációs terápiának vagy VRT-nek nevezik.

Ezek a gyakorlatok segítenek érzéketlenné tenni egyensúlyrendszerüket bizonyos mozgásokra, megkönnyítve ezzel a beteg számára a mozgást anélkül, hogy azzal kiváltaná a szédülést. Bár lehet, hogy a mozgásterápia nem oldja meg teljesen a problémát, de megelőzheti az eséseket és megkönnyítheti a páciens életét.

Ezeket a gyakorlatokat a pozitív hatás reményében szabályszerűen kell végrehajtani, szaktanácsadó jelenlétében. A szakember segít a gyakorlat közben, megakadályozza a túlterhelésből származó baleseteket és végigkíséri a fejlődés és a rehabilitáció folyamatán a szédülős beteget.

Ha ez a cikk segített Önnek jobban megismerni a halló- és egyensúlyszerv működését, kísérje figyelemmel a Signia egyéb területekről szóló szakmai publikációit is. Iratkozzon fel hírlevelünkre!