1997: Prisma. Számítógép a fülben

1997-ben új korszak kezdődött a hallástechnológiában: a Siemens piacra dobta a Prisma modellt, a világ első teljesen digitális hallókészülékét. A Prisma két mikrofonja automatikusan alkalmazkodott az aktuális hallási helyzethez. Akár egy futball stadionban, akár autóban vagy egy konferencián tartózkodott a készülékviselő, a processzorok kiküszöbölték a zavaró zajt és a másodperc tört része alatt beállították a hangerőt. A digitális technológia előnyeit már az illesztési szakaszban érezhették a páciensek, amikor az audiológus egy szoftver segítségével erősítette fel az elégtelen jeleket a sérült frekvenciatartományokban.

1997

A termékskála egy része, 1997

18,000,000,000,000,000,000 – vagy másképpen 18 trillió – ennyiféleképpen lehetett beállítani a Prisma hallókészülékeket. Miért volt szükség ilyen sokféle beállításra? Nem sokan tudják, de mindenki másképpen hall, az egyén hallásérzékelése teljesen egyedi. Annak a valószínűsége, hogy két ember egyformán halljon, ugyanakkora, mint annak az esélye, hogy az ujjlenyomatuk megegyező legyen. Természetesen nem kellett mindenkinél kipróbálni az összes beállítást. A hallókészülék-specialisták elvégezték a hallásvizsgálatot, majd az e célra tervezett szoftverrel a készülékviselő hallási képességeinek megfelelően állították be a készülékeket.

A digitális hallókészülék nem egyszerűen csak felerősíti a környezet hangjait. Ehelyett felismeri a hallási helyzetet, kiszűri a zavaró zajt és kifejezetten a beszédet erősíti fel. A Siemens ezt a technológiát „beszédérzékeny-jelfeldolgozásnak” nevezi. A Prisma hallókészülékek ezt a rendszert egy új technológiával, az ikermikrofon-rendszerrel támogatták. A Prisma fel volt szerelve egy iránymikrofonnal a fókuszáló hallás számára, és egy gömbmikrofonnal, amely a hangok teljes spektrumát felvette. A készülékviselő egyszerűen átkapcsolhatott a két mikrofon között. Más eszközöket, pl. a CD-lejátszót vagy a kazettás magnót szintén be lehetett dugni a készülék audio bemeneti csatlakozójába.

A Prisma ráadásul egyszerűen használható, kényelmesen viselhető és diszkrét is volt. A hallásveszteséggel élő páciensek – hallási igényeiktől és preferenciáiktól függően – különböző készüléktípusok közül választhattak. Az apró Prisma mélyhallójárati készülék mélyen a hallójáratban ült, alig lehetett észvenni. A Prisma fülmögötti hallókészülékeket a készülékviselők bőrszínárnyalataihoz igazodó színekben lehetett megvásárolni..