1959: Auriculette. A mellényzsebből a fül mögé

Az első Phonophor 1913-mas megjelenése óta az elektromos hallókészülékek alapvető formatervezése ugyanolyan maradt. Akárcsak az elődei, az 1959-ben piacra dobott Siemens Auriculette is egy mikrofonból, erősítőből és fülhallgatóból állt, egy elemmel kiegészítve, ami az áramellátásról gondoskodott. Az Auriculette alkotórészei azonban olyan kicsik és könnyűek voltak, hogy egyetlen, a fül mögött kényelmesen hordható házban is elfértek. A hangszóró egy akusztikus csövön és fülillesztéken át közvetlenül a hallójáratba vezetve adta vissza a hangot. A fülmögötti (BTE) Auriculette gyorsan kasszasikerré vált, elsősorban a női felhasználók viselték szívesen.

1960_Auriculette

Fülmögötti Auriculette, 1960

„Nem ismerünk olyan hallókészüléket, amely bárhol a világon (kivéve talán az Egyesült Államokat) valaha ilyen sikeres lett volna” – olvasható egy 1959. december 3-án kelt belső Siemens feljegyzésben. Ezen a napon gyártották le az 5000. Auriculette készüléket Erlangenben – mindössze hat hónappal a gyártás kezdete után. A szokatlanul nagy kereslet továbbra is megmaradt, ezért 1960 januárjára heti 400-ról heti 700-ra emelték a legyártott darabok számát.

Számos oka volt az Auriculette sikerének. A készülék esztétikai szempontból jelentős előrelépésnek számított. A fül külső része mögé helyezve alig lehetett észrevenni, a hosszabb haj pedig teljesen elrejthette a kíváncsi tekintetek elől. Korábban a zsebhallókészüléket viselők gyakran kényelmetlenül érezték magukat, mivel a zsebbe rejtett eszközből a fülbe helyezett hangszóróig futó vezeték igen feltűnő volt. A fülmögötti hallókészülékek örökre száműzték az ilyen vezetékeket, ráadásul a hallás minőségét is jelentősen javították. Kiküszöbölték a zörgő interferenciát, amelyet a vezeték ruházathoz dörzsölődése okozott. A fülmögötti készülék ráadásul természetesebb helyről, közvetlenül a fül mellől fogta föl a hangot.

Az Auriculette készüléket a fül anatómiája szerint tervezték, ezzel biztosítva a kellemetlen nyomás nélküli illeszkedést, valamint azt, hogy az eszköz még akkor is a helyén maradjon, ha a felhasználó hirtelen megmozdítja a fejét. A szakemberek azt javasolták, hogy a hallásveszteséggel élők mindkét oldalon, mindkét fülük mögött viseljenek fülmögötti hallókészüléket. Ily módon az irányérzékük és a térbeli tájékozódási képességük is javult, továbbá természetesebb módon észlelték környezetüket és jobban értették a beszédet. Mindezen előnyök mellett a Siemens Auriculette kicsi és könnyű volt, alig négy centiméter hosszú, a súlya pedig csak kilenc gramm.